Április 14-én rendezték meg az Alkotmány a kétharmad árnyékában című vitaest második fordulóját, a Jövőképp – Fiatalok Magyarországért Egyesület szervezésében. A rendezvény apropója nyilvánvaló volt, ugyanis ezen a héten tárgyalta az Országgyűlés az új alkotmány tervezetét.
Dr. Gulyás Gergely Fideszes országgyűlési képviselő, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság alelnöke; Dr. Hack Péter jogász, az ELTE adjunktusa; Dr. Halmai Gábor alkotmányjogász, az ELTE tanára és Dr. Salamon László KDNP-s országgyűlési képviselő, az alkotmány-előkészítő eseti bizottság elnöke feszült egymásnak és tették izgalmassá, valamint informatívvá az ELTE-n megrendezett eseményt. Első körben az alkotmányos alapjogokról szóltak a résztvevők, akik közül is elsőként Salamon László emelte ki, hogy két nagy tekintélyű kollégája, Balogh Zoltán és Jakab András szerint nincs probléma az új alkotmány ezen részével, és ő (mármint Salamon) teljesen megbízik az említett két úriemberben. Halmai Gábor viszont azt említette, hogy az új alkotmány vonatkozó szövege, sokkal jobban emlékeztet az 1949. évi XX. törvényre (a kommunista alkotmányra), mint az 1989-ben létrejött alkotmányra. Véleménye szerint a szocialista emberi jogi felfogás érvényesül benne, vagyis csak akkor vannak jogai az egyénnek, ha teljesíti kötelezettségeit. Továbbá úgy véli, hogy túlzottan belenyúl az emberek mindennapi életébe a most létrehozandó alaptörvény. Gulyás Gergely elmondta, hogy az új alkotmány minden jogot deklarál, amit az eddigi is, sőt továbbiakkal bővíti azok körét.
Példaként említette a fenntarthatóság elvét és a zöld gondolatot, valamint a nemzetiségek jogait, mely biztosítja a határon belül élő nemzetiségek jogait, és a határon túli magyarok jogait anélkül, hogy külpolitikai értelemben vett agresszióról lenne szó. Hack Péter hozzászólásában az alapjogok kikényszeríthetőségét hiányolta. Mint mondta, az Alkotmánybíróság a jogainak csorbításával és a tagok jelölési és megválasztási módszerének megváltoztatásával elvesztette ezen lehetőségét. Sőt az AB elnökének Országgyűlés általi megválasztásával szinte teljesen elvesztette függetlenségét.
A viszontválaszok során Salamon úr elmondta, hogy a jogokat az új alaptörvény se köti a kötelezettségekhez, valamint hogy az alapjogi bíráskodás is megjelenik az AB hatáskörében. Halmai Gábor ennek kapcsán aggályának adott hangot, mely szerint nincs tisztázva, hogy mely törvények tartoznak majd a 2/3-os körbe és melyek nem. Továbbá megismételte, hogy túl sok mindent akarnak alkotmányos formában szabályozni, köztük olyan dolgokat, amelyek etikailag támogatandók de egy alkotmányban nincs helyük. Gulyás Gergely szerint az új alkotmány nem visszalépés és az AB is el tudja látni a feladatát, tekintve, hogy előzetes és utólagos normakontrolra is van lehetőség. Előzetesre akkor, ha a parlament több mint fele vagy a köztársasági elnök kéri ezt. Hack Péter kiemelt egy bekezdést a készülő alaptörvényből, mely szerint a bíróságnak az ítélet meghozatalakor figyelembe kell vennie a történelmi alkotmányt, a jóhiszeműséget és még megannyi egyéb dolgot. Ezt egyszerűen nevetségesnek nevezte. A következő pont az államszervezet és változásai volt, mely talán a legélesebb vitát váltotta ki a résztvevőkből. Halmai Gábor, mint első felszólaló elmondta, hogy a hatalommegosztásra nincs garancia a törvényben, az AB a korlátozások miatt nem vizsgálhat bármilyen törvényt az alkotmánnyal összefüggésben, így az alkotmány elvesztette legmagasabb szintű státuszát. Kiemelte, hogy a bíróságok függetlensége is kérdésessé válik, valamint h az előzetes normakontrol nem a hatalom fékje. Salamon László elmondta, hogy bizonyos elemekkel ő maga se ért egyet. Ilyen például, hogy a Költségvetési Tanácsnak vétójoga van a költségvetés meghozatalakor. Lényegi változást viszont nem lát a régi és az új államszervezeti felépítés kapcsán. Hozzátette, hogy az AB maga kérte, hogy a magánszemélyek ne nyújthassanak be normakontrol kérelmeket. Ez azért is fontos, hogy az AB ne legyen szuperbíróság. Hack Péter ismét kiemelte, hogy az alkotmányba fékek, ellensúlyok szükségesek, amik az új alaptörvényben nincsenek bent. További félelmei az AB tagok, a legfőbb ügyész és a legfelsőbb bíró függetlenségének elvesztése, ugyanis ezeket a posztokat is a mindenkori kormány jelöltje tölti fel, ám olyan hosszú időre tolták ki a kinevezésüket, hogy 2 választás múlva is ők lesznek ezen a poszton. A nemzetközi szervezetek bírálataira is felhívta a figyelmet egyúttal. Gulyás Gergely védelmébe vette a Költségvetési Tanácsot és a normakontrol lehetőségének csökkentését. Mint elmondta, túl sok olyan panasz érkezett az AB-hoz, amik nélkülöztek minden jogi alaptudást, és ezzel is tehermentesíteni akarták a bírákat.
A Költségvetési Tanácsot pedig a kormány jogainak csorbításaként értékeli. Hozzátette, hogy az AB léte is csorbítja a népszuverenitás elvét. A harmadik megvitatandó kérdés az új alkotmány megosztó volta volt. Salamon László szerint nem megosztó, ugyanis a társadalom már meg van osztva a történelmünk okán. A politikai osztály megosztottsága pedig még nagyobb és ez a probléma. Az új alkotmány meghozatalára pedig szükség van és akkor is vállalni kell a vele járó problémákat, ha a másik oldal nem hajlandó szóba állni velük. Maga az alkotmány – szerinte – előremutató, ugyanis a 21. század kérdéseire ad választ. Halmai Gábor a liberális demokráciával való szakítást fájlalja, valamint a történelmi alkotmánnyal való viszonyt fejtegeti, mondván a történelem folyamán a zsidótörvények is részei voltak az alkotmány fejlődésének. Vagy ha nem, akkor mi alapján döntik el, hogy mi része ennek és mi nem? Gulyás Gergely rögtön válaszol is: „… a zsidótörvényeket rég hatályon kívül helyezték…”. Megemlíti, hogy sokszor fordult elő, hogy korábbi törvényekhez nyúltak vissza a jogalkotók, amikor új törvényt alkottak.
Hack Péter szerint sok pontatlanság van a készülő alaptörvényben, és a volt szocialista országokat figyelembe véve, nálunk lesz a legkisebb a támogatottsága, elfogadása esetén. Halmai úr és Salamon úr között történt szóváltás során megtudtuk, hogy a deklarált értékek között szerepel a magzati élet védelme, ám nem szerepel a magzat élethez való joga. Halmai szerint már része volt a korábbinak is, de mint Gulyás Gergely rámutatott, a magzati élet védelme csak egy AB határozatban szerepelt, az alkotmányba nem írták bele. Eltérő vélemények fogalmazódtak meg abban is, hogy ellentétes-e az EU joggal az új alkotmány és a Bizottság vizsgálódni fog-e.
A kormányoldal szerint nem az, ellenben Halmai úr szerint jót tenne az országnak egy ilyen vizsgálat. Végezetül Halmai Gábor zárszavát emelném ki, melyben azt fejti ki, hogy a liberális demokráciától és a liberalizmustól való eltávolodás az alkotmányban nem a jelenlegi kormányoldal hibája, hiszen a szavazók adták a kezükbe a kormányrudat. A szavazók azok, akik eltávolodtak ezektől az eszméktől.
Frigy Árpád
