Az AEGEE-Budapest, mint Európa legnagyobb multidiszciplináris ifjúsági szervezete, mely az IPWG-Budapest anyaszervezete, képviseltette magát 2011. januárjában Brüsszelben Földházi Szilárd személyében. Az itt megjelent írás az ő beszámolója e fontos nemzetközi eseményről. (eredeti hely http://tavolkelet.blog.vg.hu/)
2011. január 11-én nyitották meg hivatalosan az Európai-Kínai Ifjúsági Évet, az Európai Bizottság épületében, Brüsszelben. A körülbelül kétszáz résztvevő fele európai ifjúsági szervezeteket képviselt, a másik száz résztvevő pedig kínai fiatalokkal, önkéntességgel foglalkozó legfontosabb intézmények vezetőiből, illetve tehetséges kínai egyetemistákból állt. A három napos rendezvény során a résztvevők megismerhették egymást, lehetőségük nyílt közvetlen módon kapcsolatfelvételre, így a képviselt szervezetek közötti kooperációk kialakítására.
A rendezvény 2011. január 10-én ünnepélyes megnyitóval kezdődött, melyet a délután folyamán a delegáltak véleménycseréje követett három szekció keretében az önkéntességről, diákcsere programokról illetve a fiatalok kibontakozási lehetőségeiről kultúra és kreativitás területén.
2011. január 11-én reggel Jan Truszczyński, az Európai Bizottság Oktatási és Kulturális Főigazgatóság igazgatója köszöntötte a megjelenteket, mely után a szekciók külön folytatták munkájukat. Ebéd után került sor a hivatalos megnyitóra, aláírási ceremóniára. Ennek jegyében Androulla Vassiliou az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és a ifjúságpolitikáért felelős európai biztos, illetve Wang Xiao az Kínai Ifjúsági Szövetség elnöke írta alá Közös Nyilatkozatot, melyben a 2011-es Európai-Kínai Ifjúsági Év valamint a későbbi évek hivatalos kereteit rögzítették.
Wang Xiao az Kínai Ifjúsági Szövetség elnöke és
Androulla Vassiliou az oktatásügyért, kultúráért, többnyelvűségért és a ifjúságpolitikáért felelős európai biztos
A dokumentum rögzíti, hogy az Európai-Kínai Ifjúsági Évnek célja az európai és kínai fiatalok, kultúrák közötti párbeszéd előmozdítása, a kölcsönös megértés és barátság erősítése. Fontos a fiatalok ösztönzése, hogy támogassák és erősítsék az Unió és Kína közötti kapcsolatok fejlődését, illetve, hogy a döntéshozók és a fiatalokkal foglalkozó szervezetek 2011 után is fenntartható és gyümölcsöző kapcsolatot ápoljanak. Az Európai-Kínai Ifjúsági Év egybeesik az Önkéntesség európai évével, így a Nyilatkozat támogat minden olyan önkéntes programot is, mely európai és kínai fiatalok bevonásával jár.
A nyilatkozat aláírását Soltész Miklós szociális, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár üdvözölte, aki a soros EU elnöki pozíciót betöltő Magyarországot képviselte, beszédében kihangsúlyozva, hogy a jelenlévő fiatalok nagy hatással lehetnek az európai-kínai kapcsolatokra. A ceremónián Britta Heidemann olimpiai bajnoknő is részt vett, aki 2008-ban vívásban nyert arany érmet és most Jótékonysági Nagykövetként tevékenykedik, tesz aktívan az európai-kínai ügyekért is.
Az év folyamán kínai és európai fiatalok személyes kapcsolatokat építhetnek ki a közös projektekben való részvétel által. Ilyen projektre konkrét példa aFiatalok Lendületben Program, melynek teljes költségvetése 885 millió euró a következő hét év során. A program kezdeményezések széles spektrumát támogatja 15-28 év közötti fiatalok bevonásával, olyan projektekre is fókuszálva, melyek a nem-formális tanulást és a kultúrák közötti párbeszédet segítik elő. Másfél millió euró lett elkülönítve kizárólag olyan projektekre, melyekbe kínai résztvevőket szeretnének bevonni.
A rendezvény következő részében a szekcióülések összefoglalása volt. A napot a Kína Misszió épületében adott koncert és fogadás zárta, ahol a résztvevőknek ismét informális kapcsolatépítésre volt alkalmuk. A rendezvény zárónapján az Európai Parlamentbe kalauzolták el a megjelenteket, és bemutatták a szervezet működését.
Az európai résztvevők háromnapos tanulmányúton ismerhették meg Európa fővárosát, mely utat a kínai delegáltaknak egy egy hetes programra egészítettek ki, és ismerhették így meg a legfontosabb európai intézményeket Luxembourgban és Strasbourgban.
Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az európai-kínai vezetők felismerték, a két ország közötti jó kapcsolat záloga a személyes jó kapcsolat, barátság. Ezek kialakításához sokat segítenek az ilyen és hasonló rendezvények, csereprogramok. Reméljük egyre több európai fiatalnak lesz módja eljutni csereprogramokon át Kínába, s kínai fiataloknak Európába, s egy hasonló folyamat játszódhat le majd, mint a II. Világháború utáni szétszakad Európában, ahol csereprogramok által sikerült a nemzetek fiataljait, s így a nemzeteket is összebarátkoztatni. Hiszen kultúrák között mégiscsak a legerősebb híd a barátság
