Hónapok óta beszédtéma az eurozóna-tagállamok gazdaságpolitikáinak uniós szintű koordinációja, amely az eurozóna elhúzódó krízise miatt vált szükségessé. Mindezt a PIGS-nek nevezett országcsoport (Portugália, Görögország, Írország, Spanyolország) komolyan megrendült pénzügyi helyzete indokolja, és csak egyre magasabb kamat ellenében kelnek el a belga állampapírok a pénzpiacokon.
A probléma kezelésére elkészített gazdasági kormányzásról szóló törvényjavaslatokat folyamatosan tárgyalják a felek. Ezzel párhuzamosan, a lassú előrehaladást látva a német-francia tandem javaslatot tett egy Versenyképességi Paktum névre hallgató koordinációs mechanizmusra, mely a tagállamok állam- és kormányfőinek (Európai Tanács) március 24-25-i brüsszeli ülésén biztosan napirendre fog kerülni.
Hiányos koordináció
A Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) kialakítása annak idején meglehetősen féloldalasra sikerült, mivel a részes államok olyan közös pénzpolitikát hoztak létre, amely nem volt kellően alátámasztva egységes költségvetési politikával. Az euróövezet válságához nagyban hozzájárult a nemzeti gazdaságpolitikák gyenge koordinációja – állította elemzésében Lorenzo Bini Smaghi, az Európai Központi Bank Igazgatótanácsának tagja. Az idáig alkalmazott Stabilitási és Növekedési Paktum nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mivel a szankciók alkalmazása a tagállamok rosszallását váltotta ki: a túlzottdeficit-eljárások miatt nőtt a feszültség a nemzeti kormányok és az európai intézmények között, a szabályokat ezért felvizezték, és az ellenőrzésen is lazítottak. Emiatt vált lehetségessé olyan tagállamok felvétele az eurozónába, amelyek nem feleltek meg a maastrichti kritériumoknak (emlékezetes, Görögország csak a makrogazdasági mutatók kozmetikázásával feleltek meg az előírásoknak, de számos ország államadósságszintje a válság előtt is jócskán meghaladta az előírt 60%-ot). A csődközeli helyzetet azonban a nemzetek állampapírpiacának hozamcsökkenése idézte elő.
Az eurozóna krízisét kezelendő, az EKB egy 500 milliárd eurós pénzalap létrehozását javasolta, melynek költségét a tagállamok és a Valutaalap állnák. Minderre azért van szükség, mert a válság bebizonyította, hogy a pénzügyi gondokkal bajlódó, magára hagyott államokat nem lehet magukra hagyni, ugyanis a tagállamok gazdaságilag annyira összefonódtak, hogy a “fertőzés” átterjedhet a többi tagállamra is. A tervezett pénzalappal kapcsolatban legerősebben Szlovákia fejezte ki egyet nem értését, ugyanis a legújabb eurozóna-tagállamnak erején felül kellene hozzájárulni a bajbajutott államok kisegítéséhez.
A cikk második fele elérhető a következő linken: http://nemzetkozihelyzet.morning.hu/2011/02/gazdasagi-koordinacio-az-eurozonaban-kiut-a-valsagbol/
